Kedvenceink rossz szokása – mi lehet a megoldás?

Képzeljük bele magunkat abba a helyzetbe, hogy most fogadtunk örökbe egy kutyust a menhelyről, és ha lehetne, minden percünket vele töltenénk! Kedvencünk energikus és imádnivaló, az emberek megállítanak az utcán, hogy milyen aranyos, majd ámulnak, mikor megtudják, hogy menhelyi kutyus volt és örökbe fogadtuk őt.

Pár nap elteltével, miután csillapodnak a kedélyek, elkezdjük tisztán látni a dolgokat. Bár minden időt vele töltenénk, mással is foglalkozni kell, munkába kell járni, intézni kell a bevásárlást, stb.

Miután hazaérünk a hosszú, fárasztó nap után, ő hangos csaholással fogad, mindenre felugrik, és megrág mindent, ami az útjába kerül. Nem szabad elkeseredni, és rögtön új otthon keresni neki, hiszen ő csak örül, hogy újra láthatja gazdiját. Nagy levegőt kell venni és kerülni a hirtelen döntéseket.

Összeszedtük a három leggyakoribb példát erre, és pár jó tanácsot, amivel megpróbálhatjuk ezekről a rossz szokásokról leszoktatni őket.

Felugrálás

Oka: Üdvözlés, izgatottság, vagy ezt a viselkedést régebben „jutalmazták”

Mit NE tegyünk: Hangosan leszidni, vízzel lelocsolni, nyakörvénél fogva rángatni

Mindezekkel nem oldjuk meg a problémát, hiszen így is eléri a célját, felhívja magára a figyelmet.

Megoldás

• Ne figyeljünk rá, amikor elkezd előttünk ugrálni. A legegyszerűbb módja hátat fordítani neki. Akkor vegyük észre, mikor teljesen megnyugodott, esetleg le is ült/feküdt már. Ez esetben azonnal jutalmazzuk meg.
• Ne emeljük fel a hangunkat, hogy megnyugtassuk, a jutalomfalatot pedig közvetlenül neki adjuk oda, hogy ne kelljen érte felugrania.
• Legyünk következetesek. Előbb-utóbb megérti, hogyha leül, vagy türelmesen vár, eléri célját: a figyelmünket.

Ugatás

Oka: Kommunikáció, figyelmeztetés, hogy idegenek érkeztek, unalom, stressz, félelem, vagy korábban tanulta, hogy így megkapja, amit szeretne

Mit NE tegyünk: Válaszolni neki (pl.: felvenni a játékot, amit odahozott elénk), rákiabálni, hogy maradjon csendben, megbüntetni

Megoldás

• Figyeljünk a kutyus testbeszédére, amikor ugat. Minden ugatás más szükségletet fejez ki. Ha felismerjük, hogy mit szeretne kutyusunk, a megfelelő módon tudunk „válaszolni” neki.
• Jutalmazzuk meg, ha elhallgat. Mikor a kutyus ránk ugat, ne vegyük észre csak akkor, ha elhallgat, és rögtön jutalmazzuk is meg. Ezt addig ismételjük, míg eljut hozzá az „üzenet”, hogy nem az ugatással tudja a figyelmünket felhívni, hanem ha nyugodt marad.
• Figyelmeztető ugatás: Ha kedvencünk azért ugat, hogy figyelmeztessen arra, hogy egy idegent lát, engedjük neki pár másodpercig, majd mondjuk neki, hogy ’csend legyen’. Amikor hallgat ránk, megjutalmazhatjuk. Ismételjük meg annyiszor, amennyiből megérti a parancsszó lényegét. A következő lépés az lenne, hogy a parancs és a jutalmazás közötti idősávot növeljük. Kezdhetjük 2 másodperccel, majd 5 és 10, mindaddig, míg érteni nem fogja, hogy mit is szeretnénk tőle.
• Ideges ugatás: Ha kedvencünk más emberekre vagy állatokra ugat, próbáljuk őt azoktól olyan távolságra vinni, ahol már nem „zavarja” őt semmi. Például másik útvonalat válasszunk sétáltatásnál, menjünk át az utca másik oldalára, mindenesetre legyen tíz lépés távolságban az adott személy/állat. Ezután vonjuk el a figyelmét valami finomsággal. Egy felbosszantott kutyus nem mindig veszi észre a jutalomfalatokat, ezért kell az adott szituációból kizökkenteni, hogy újra nyugodt legyen.

Megjegyzés: Nagyon sokféle módon lehet kutyusunkat ezekről a fajta ugatásokról leszoktatni. Mindegyik más jellem, másként reagálnak adott szituációkra. Ha egy módszer nem vált be, nem kell elkeseredni, másik után kell nézni, vagy szakértő tanácsát kérni.

Rágás

Oka: Fölösleges energia levezetése, idegesség, szorongás

Mit NE tegyünk: Soha ne szidjuk le. Még akkor sem, amikor épp rajtakapjuk, hogy a kedvenc cipőnket rágja, mert nem fogja érteni, miért vagyunk mérgesek rá.

Megoldás

• A fáradt kutya boldog kutya. Sétáltassuk sokat, játszunk vele. A legnagyobb valószínűséggel egy kiadós séta után hazaérve az első dolga lesz ledőlni a helyére.
• Ne hagyjunk előtte sok dolgot, amit megrághat, de hagyjuk előtte a játékait, amivel játszhat.
• Dicsérjük meg, amikor jól viselkedik, és próbáljuk elterelni a figyelmét, amikor épp azt rágja, amit nem szabadna. Például ha a papucsunkat hozza a szájában, gyorsan ajánljuk fel neki a labdáját, és dicsérjük meg, ha elveszi azt. Soha ne próbáljuk kivenni a szájából anélkül, hogy valamit cserébe nem ajánlunk fel neki.
• Legyünk következetesek. Lehet, úgy gondoljuk, hogy milyen aranyos, amikor a rég nem használt, ócska papucsunkat, megrágva találjuk a nappali közepén, és kutyusunk önfeledten játszana vele. Ám nem lennénk boldogok abban az esetben, amikor a vadonatúj tornacipőnkkel vagy szandálunkkal történne ugyan ez a baleset. Kedvencünk szerint, ha akkor megengedtük neki, akkor most miért nem lenne jó ötlet? Mindenképpen meg kell tanítanunk őket arra, hogy a mi dolgainkkal nem szabad játszaniuk. Manapság nagyon sokféle játékot lehet már kapni, biztosan találunk olyat, ami a fogára való.
• Próbáljuk először kisebb időszakokra egyedül hagyni, és mindig gondoskodjuk arról, hogy előtte sokat foglalkoztunk vele, jól elfáradt a sok mozgásban. Hagyjunk otthon neki többféle játékot, amivel el tudja magát foglalni.

Nagyon sok egyéb más rossz szokások is vannak még. Legtöbbet türelemmel, következetességgel, kitartással és megértéssel lehet kezelni. Az örökbefogadás során azt is át kell gondolni, hogy a legtöbb kutya előképzettség nélkül került be, vagy még alig kapott szeretetet embertől. Gyorsan feladni egyszerű, de ha figyelünk az apróságokra, és ezeken túllépünk, a legjobb barátaink válhatnak belőlük.