Családban vagy szabadon?

Egy összehasonlító személyiségkutatás tanulságairól közöltek tanulmányt az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának, és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat.

Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az Eötvös Loránd Egyetem etológusai Kubinyi Enikő vezetésével, megvizsgálják, hogy miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. A kutatás a PLoS One folyóiratban jelent meg.

A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője, és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. „A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, és befogadják őket, családi kedvencként tartják. De egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik”

A kutatás 75, szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, és erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek fényűző körülmények között, megszabadítva az élősködőktől, és nem ismerve az éhezést. „A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez felthetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő Bali kutyák kifejezetten nehezen tolerlják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest.” – jegyzi meg Kubinyi Enikő. A kutatás különlegességét az adja, hogy egy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.

Ezek a vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében: 800 000-ről néhány év alatt 150 000-re csökkent a kóbor kutyák száma – tette hozzá Marco Adda.

A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri, olasz vendégkutató vett részt.

A fényképeket Marco Adda készítette.

Eredeti publikáció: Corrieri, L., Adda, M., Miklósi, Á., & Kubinyi, E. (2018). Companion and free-ranging Bali dogs: Environmental links with personality traits in an endemic dog population of South East Asia. PloS one, 13(6), e0197354.