Viselkedésterápiával az öregedés ellen
A hosszú és egészséges élethez közismerten fontos a sok mozgás és az elme tornáztatása. De vajon melyik a hatékonyabb? Fejlesztenek-e a feladatok más képességet is azon kívül, mint amit begyakoroltatnak? – ezekre a kérdésekre keresték a választ az ELTE Etológia Tanszék kutatói.
Az ELTE etológusai idős, átlagosan tíz éves kutyákon vizsgálták háromféle viselkedésterápia hatását. Az eredmények szerint a kognitív-, a fizio- és a kombinált terápiák egyaránt, de nem egyformán hatottak a kutyák viselkedésére, és többféle készséget is javítottak. A fizioterápiás feladatok hatására a kutyák barátságosabbak és rugalmasabbak lettek, a gondolkodtató játékok pedig az újdonságkeresésüket növelték. A javulás a kevésbé idős, nyolc év körüli kutyáknál volt leginkább megfigyelhető. Mivel a kutyák öregedése hasonló az emberekéhez, a kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy érdemes minél fiatalabb kortól kezdve tudatosan odafigyelni az öregedés hatásainak ellensúlyozására.
A népesség elöregedése, az idős emberek számának és arányának növekedése korunk egyik jelentős kihívása. Különösen Európában, ahol
2050-re várhatóan száz emberből harminc idős, 65 év feletti lesz, közülük pedig három demens is.
A társadalom egyik lehetséges válasza az, ha elterjed az egészséges életmód kultúrája és a lehető legtöbben igyekeznek jó fizikai és mentális állapotban maradni. A gyógyszeres kezelések kiegészítése vagy alternatívája a viselkedéses intervenció: olyan terápia, ami a viselkedés megváltoztatásával, pl. tornázás vagy keresztrejtvény-fejtés segítségével igyekszik javítani a mentális funkciókat.
Annak kiderítésében, hogy milyen intervenció a leghatékonyabb, és hogy ezek átfogóan fejlesztik-e az idősebbek képességeit, hasznosak a kutyák, hiszen az emberhez hasonlóan, de gyorsabban öregednek. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legfrissebb kutatásukban azt vizsgálták meg, hogy a mozgásos vagy a kognitív terápia, illetve a kettő kombinációja javít-e leginkább a kognitív teljesítményen idős korban.
“A szakirodalom szerint embereknél a fizikai és a kognitív intervenciós terápiák kombinációja a leghatékonyabb. A kognitív feladatok irányítják, hogy melyik terület javuljon, a mozgás pedig gyorsítja javulást. Önmagukban a kognitív terápiák nem tűnnek hatékonynak, mert csak a konkrét feladatok megoldásával kapcsolatos képességeket fejlesztik. Ilyenkor nincs úgynevezett távoli transzfer hatás, vagyis a pozitív hatás nem mutatkozik meg más, távolibb képességekben. Tehát lehet, hogy valakinek a sakkozás egyre jobban megy a gyakorlás miatt, de attól még a tájékozódási zavarai megmaradnak.” – magyarázza Bognár Zsófia, a GeroScience folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője.
A kutyákon eddig főként táplálékkiegészítők hatását vizsgálták, kognitív terápia hatását ritkán és a fizioterápiáét még sosem. Ahhoz, hogy kiderüljön, milyen terápia a leghatásosabb, a kutatók hirdetésben kerestek olyan gazdákat, akik legalább nyolc éves kutyájukkal szívesen részt vennének az ELTE TTK-n egy tizenkét hetes tanfolyamon és két állapotfelmérő teszten: egyen a tanfolyam előtt és egyen utána. Arra voltak kíváncsiak, hogy a “Komplex élmény” névre keresztelt tanfolyam hatására jobban teljesítenek-e a kutyák a második állapotfelmérőn. Százkilenc kutyát neveztek a gazdák a tanfolyamra, de közülük huszonöten nem jutottak át az egészségügyi szűrőn.
“Szerettünk volna csak egészséges kutyákat vizsgálni, mert a betegségek befolyásolják az öregedés folyamatát. A jelentkezőket négy csoportra osztottuk. Az egyik csoporttal kutyakiképzők foglalkoztak, akik szellemi kihívást jelentő feladatokat, többek között interaktív, kereskedelmi forgalomban is kapható játékokat adtak a kutyáknak. A másik csoportban fizioterapeuta vezette a képzést, itt például felfújható párnákon fejlesztették a kutyák egyensúlyozó képességét, ez olyan volt, mint egy tesióra. A harmadik csoport felváltva kapta a kognitív és a fizioterápiás foglalkozásokat. A negyedik csoport kontroll volt, akik a két állapotfelmérő között nem jártak tanfolyamra.” – ismerteti Szabó Dóra, a tanulmány másik vezető szerzője, aki megszervezte a nagyszabású vizsgálatot és az Etológusok.podcastban is beszél róla.
A kognitív állapototfelmérő tizenkét feladatból állt, amik például a memóriát, a tanulási- és a problémamegoldó képességeket mérték. A teszteket bemutató videófelvétel
Az eredmények szerint a fizio- és a kombinált terápiában részt vett kutyák barátságosabbak és rugalmasabbak lettek. A kognitív és a kombinált terápia pedig a kutyák újdonságkeresését növelte. Mindegyik terápia után sokkal jobban érdeklődtek a kutyák a környezetük iránt. A fiatalabb, nyolc év körüli kutyák többet fejlődtek, mint az idősebbek, és azok is sokkal jobb teljesítményt értek el a terápia után, akiknek a kiindulási teljesítményük alacsonyabb volt.
“A kiindulási kérdésünk az volt, hogy hatékonyabb-e a kombinált terápia a csak kognitív vagy csak mozgásos terápiához képest. A válasz az, hogy nem. Viszont mindegyik terápiánál találtunk pozitív hatásokat. Különösen szívmelengető volt, hogy mennyire élvezték ezeket a foglalkozásokat a kutya-gazda párosok, sok kutya valósággal megfiatalodott, és ez nagy örömet okozott a gazdának” – meséli Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat Kutatócsoport vezetője.
“Jobbkedvű, vidámabb, nyitottabb, mosolygósabb, szociálisabb lett, szívesebben ismerkedik ismét új kutyákkal.” “Jobb lett a kapcsolatunk, élvezte a munkát, frissebbé, fiatalosabbá vált.” “Aktívabb, érdeklődőbb, motiváltabb és energiadúsabb lett.” “Imádta a fitnesz foglalkozásokat.” Ilyen és ehhez hasonló visszajelzéseket kaptak a kutyákról kutatók a gazdáktól.
Turcsán Borbála, az adatokat kezelő és elemző tudományos munkatárs hozzáteszi: “Eredményeink alátámasztják, hogy
az idős kutyával is kell foglalkozni.
Lehet, hogy már nem ő nyeri meg a kerületi futóversenyt, de lassítja az öregedését és javítja a közérzetét, ha a korához képest sokat mozog és az elméjét is tornáztatják. A közös program pedig a kutya és a gazda közötti kapcsolatot is erősíti.”
A kutatók eredményei szerint tehát már három hónap alatt heti egy óra játékos terápia is sokat javít az idős kutyák kognitív teljesítményén, de természetesen az a legjobb, ha a fizikai és az agytorna beépül a napirendbe. Ez nem csak a kutyának, hanem a gazdájának is hasznos, és minél korábban vágnak bele, annál erősebb lesz a hatás.
Forrás: https://ethology.elte.hu/content/viselkedesterapiaval-az-oregedes-ellen.t.39909
Eredeti közlemény: Bognár, Z., Szabó, D., Turcsán, B., Kubinyi, E. (2024) The behavioural effect of short-term cognitive and physical intervention therapies in old dogs. GeroScience. https://doi.org/10.1007/s11357-024-01122-2
