KutyaSarok
Hírek

Családban vagy szabadon?

Egy összehasonlító személyiségkutatás tanulságairól közöltek tanulmányt az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói.

Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. A sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának, és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat.

Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az Eötvös Loránd Egyetem etológusai Kubinyi Enikő vezetésével, megvizsgálják, hogy miképp befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. A kutatás a PLoS One folyóiratban jelent meg.

A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője, és már évek óta rendszeresen nyomon követi e kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer. „A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, és befogadják őket, családi kedvencként tartják. De egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik”

A kutatás 75, szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével. A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, és erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek fényűző körülmények között, megszabadítva az élősködőktől, és nem ismerve az éhezést. „A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez felthetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő Bali kutyák kifejezetten nehezen tolerlják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest.” – jegyzi meg Kubinyi Enikő. A kutatás különlegességét az adja, hogy egy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.

Ezek a vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében: 800 000-ről néhány év alatt 150 000-re csökkent a kóbor kutyák száma – tette hozzá Marco Adda.

A kutatásban a két említett szerző mellett Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezetője, valamint Luca Corrieri, olasz vendégkutató vett részt.

A fényképeket Marco Adda készítette.
Eredeti publikáció: Corrieri, L., Adda, M., Miklósi, Á., & Kubinyi, E. (2018). Companion and free-ranging Bali dogs: Environmental links with personality traits in an endemic dog population of South East Asia. PloS one, 13(6), e0197354.

Vélemény, hozzászólás?

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.