A térdízületi keresztszalagszakadás

Mostantól Dr. Fux Attila állatorvos sebész bejegyzéseit is olvashatjátok a magazinban. Ez alkalommal egy igen gyakori problémáról számol be, a térdízületi keresztszalagszakadásról.

Kutyák esetében túlnyomó többségben( 90-95%) a térdízületben lévő  kettő keresztszalag közül az elülső sérül, károsodik és szakad el, a hátulsó jóval ritkábban. A szalag szakadásának következtében egyből komoly fájdalom tapasztalható, a kutya sántít egyértelműen és az elszakadt szalagból az ízület üregébe gyulladáskeltő faktorok válnak ki és ezek a szintén rögtön kialakuló instabilitással együtt rövid időn belül térdízületi gyulladáshoz vezetnek. Eleinte akut gyulladás ( térdízületi duzzanat, effusió, komoly fájdalom) később rövid időn belül krónikus gyulladás, arthrosis ( fájdalom csökken, duzzanat csökken) alakul ki.

Ahogy a szalag sérül, vagy elszakad a combcsont minden lépésnél lecsúszik a sípcsont platójáról, mivel nincsen semmi ami megtartsa. Ez az állandó csúszkálás az ízületben lévő C-alakú porcokat(meniscus) folyamatosan károsítja és idővel ezek kopásához, sérüléséhez vezet. Ha a porcokból leválik egy darab akkor a térdben lévő fájdalom, gyulladás fokozódik. Ez olyan, mintha a cipőnkbe egy kavics kerülne és minden lépéskor nyomná a talpunkat, fájdalmat indukálva.

Egyszerű fizikális vizsgálattal legtöbbször megállapítható ez a betegség: pozitív fióktünetnek hívjuk, ha a sípcsont és a combcsont egymáshoz viszonyítva előre-hátra rendellenesen elmozdítható. Ez olyan, mint amikor egy fiókot ki-be húzgálunk. Egyes esetekben, például ha  a kutya ellenszegül, krónikus esetben a kialakuló artrózis, fibrosis esetében enyhe bódításban kell megvizsgálni a beteget, szükség esetén RTG felvételeket készíteni 2 irányból.

Egyéb tesztek is használhatóak (mint pl. Spavin-teszt,  a tibiális kompressziós teszt) , de szükség lehet CT/MRI vizsgálatokra is (pl. meniscus sérülés megítélése).

Súlyeloszlási tanulmányok alapján a sérült hátsó lábra csak kb. 20-25 %-a jut a testsúlynak, értelemszerűen ezáltal a másik oldali végtag túlterhelődik! Nagymértékben fokozódik ezáltal a másik oldali térd, térdszalagok sérülésének esélye!

Következésképpen ha megtörtént  a baj akkor rögtön, rövid időn belül javasoljuk hozzáértő szakember által történő ellátását az adott problémának, ezáltal megelőzhető a krónikus, visszafordíthatatlan folyamatok kialakulása és a másik oldali végtag hasonló, túlterhelés következtében kialakuló sérülése!

Legtöbb esetben( ha  a meniscus sérül akkor 100%ban) elkerülhetetlen valamilyen műtéti megoldás.

MŰTÉTEK

Emberekkel ellentétben teljesen más módszereket kellett kidolgozni a sebészeknek, mivel teljesen más a térdizület szögellése, ezáltal a megterhelése is, mint állatoknál.

Eleinte az elszakadt szalag rögzítő erejének pótlásával próbálkoztak a sebészek világszerte. Erre számtalan műtéti technika létezett, létezik, mind extracapsuláris( ízületen kívüli) , mind intracapsularis( ízületen belüli ) rögzítések.  Sokszor azonban , főleg nagytestű, nagy mozgásigényű kutyáknál, ezek ellenére is folytatódtak az arthrotikus folyamatok.

Extracapsuláris rögzítés, amikor ízületen kívül pótoljuk az elszakadt szalagot lefutásának irányába szintetikus, nem felszívódó, erős fonalakkal:

Intracapsuláris( ízületen belüli) szalagpótlás esetén vagy a széles combpólyából készített nyeles lebeny segítségével, vagy szintetikus fonalakkal pótoljuk az elszakadt szalagot.

Később a térdízület biomechanikájának jobb megismerése után újabb műtéti technikák fejlődtek ki , melyek már nem az elszakadt szalag pótlására irányultak, hanem a térdízületben különböző erőátviteli pontok módosításával érik el a térdízület stabilitását.

A sípcsont platója(teherviselő felszín) minden kutyában caudálisan,  hátrafelé lejt. Ennek a lejtési szögnek egyenesbe hozásával a lejtés megszüntethető, ezáltal a keresztszalag stabilizáló hatására nem lesz szükség.

Ez olyan mintha egy kiskocsit lejtős talaj helyett egyenes, vízszintes felszínre helyezünk és így már  nem szükséges rögzítés( szalag) ahhoz , hogy ne guruljon el.

Manapság két legmodernebbnek vélt és leggyakrabban használt biomechanikai módszer műtéti technika a TTA és a TPLO. Minden esetben komoly speciális számítási és szerkesztési  számítógépes feladatok, műtéti tervezés előzi meg a beavatkozást, ezek birtokában, ezekkel együtt megyünk be a műtőbe. Pro és kontra kitaláljuk az előnyöket és lehetséges hátrányokat számbavéve, hogy melyik betegnél melyik műtéti megoldás, esetleg melyek kombinációja eredményezi a leggyorsabb felépülést! A talán két legújabb technika a TTO és a CBLO az előző kettő pozitív tulajdonságait ötvözi, ezeket a műtéteket is elvégezzük már Magyarországon is!

Cikk: Dr.Fux Attila állatorvos sebész | www.kutyaterd.hu